A kérdés inkább az, hogy ki fog-e törni. Az alaszkai tárgyalások előtt a békevágy tetőfokára hágott a piacokon, és ennek megfelelően erőteljes emelkedést láthattunk. A háború azonban nem állt meg, és a várt Putyin–Zelenszkij-találkozó is beláthatatlan távolságba került.

Reális forgatókönyvnek inkább a konfliktus befagyása tűnik. Ez jelenthet békét, tűzszünetet vagy a meglévő frontvonalak mentén kialakuló patthelyzetet. Más forgatókönyvek is léteznek: megszülethet egy békeszerződés, vagy – főleg orosz elképzelésben – az ukrán ellenállás összeomolhat, és az ország újra orosz befolyás alá kerülhet. Ezeket a lehetőségeket azonban rövid távon kis valószínűségűnek tartjuk.

A nyugati energiapiac elvesztése, a százmilliárdos vagyon- és bevételkiesés, a komoly gazdasági károk mind azt mutatják, hogy a gazdasági racionalitás nem volt szempont. Ha a háború magától fagyna be, Oroszország semmit sem kérhetne cserébe, és páriaként maradna évtizedekig. Ezért számukra az a racionális, ha csak akkor egyeznek meg, amikor a háború otthoni költsége már túl magas.

Egy rendezett tűzszünet ezzel szemben lehetőséget teremthet a tartósabb fegyvernyugvásra, ami tőkepiaci szempontból is sokkal kedvezőbb, és elindíthatja Ukrajna újjáépítését. Ukrajna rövid távú feladata ebből a szempontból az, hogy emelje a háború árát az orosz társadalom számára. Erre jó példa az orosz finomítói kapacitások támadása.

Látható az is, hogy a Nyugat stratégiát váltott: a modern fegyverek mellett egyre inkább az ukrán hadiipar támogatására helyezi a hangsúlyt. Ez hosszú távon a nyugati technológiától független csapásmérő képességet ad, és lehetővé teszi az orosz energetikai infrastruktúra támadását a Nyugat közvetlen jóváhagyása nélkül.

Ukrajna nyugati támogatása közben stabilizálódni látszik. A háború befagyása leginkább amiatt várható, mert az orosz vezetés belátja: az ukrán hadsereg nem omlik össze, a nyugati támogatás minimum fennmarad azon a szinten, ami ezt biztosítja, miközben a háború költsége otthon egyre nő, a rendezett tűzszünet gazdasági és katonai előnyei pedig egyre nagyobbak.

Fontos hozzátenni: a folyamat sosem lineáris. Elképzelhető, hogy újabb eszkaláció előzi meg a konfliktus intenzitásának csökkenését, de a béketárgyalások is hetekre vagy hónapokra elakadhatnak. A következő négy-hat hónapban nőhet annak az esélye, hogy a háború intenzitása látványosan csökkenjen – ez pedig kedvező hatással lehet a régiós és európai eszközárakra.